Tetőfelmérés képek alapján

Magam is meglepődtem volna, ha egy szakember azt állítja, hogy tőlem 250km-ről kézzel fogható ajánlatot küld nekem 2-3 fénykép alapján a palatető felújításról, tetőszigetelésről. Jelenlegi tapasztalataim alapján azt állítom, hogy 10-ből 8db magastető felületét pontosan meg lehet határozni pusztán fényképről.

Hogyan zajlik a tetőfelület felmérése fényképek alapján?

Persze van néhány alapvető feltétel, aminek meg kell felelni:

1) Fontos, hogy a fedőelemek pikkelyszerűek legyenek, vagy azonosíthatók legyenek a méretük és elhelyezésük folytonos legyen.
A mérés alapvetően a fedőelemek befoglaló méreteire alapoz. Nehezebb felmérni a lemeztetőket, hullámpala tetőket, de odafigyeléssel azoknak is korrekt végeredményeket lehet kihozni.

A legegyszerűbb a síkpala, melynek 40×40 cm a befoglaló méretei.
Mivel a pala a csúcsára állítva van a tetőre erősítve így az átfogó méretét használjuk a számítás során. A pala átfogója 48cm, mivel 8cm-es átfedéssel teszik a tetőre őket. Az alábbi ábrán látható, hogy miként helyezkednek a paladarabok egymáshoz képest.

2) Kell hogy rálássunk a tetőre, lehetőleg teljes szélességben és teljes magasságában. Ha a tető nem szimmetrikus, fontos, hogy minden olyan oldalt le tudjunk fotózni. Fontos szabály a magastetők esetén, hogy nem kell felmenni se létrára, se a tetőtérbe, mert lentről általában sokkal jobban átláthatók.

3) Innentől fogva csak számolgatjuk a palákat vagy a bármilyen fedőelemeket a méreteket beszorozzuk. Az alábbi ábrán egy igen egyszerű eset látható.

A számítás pedig a következő:

tetőszélesség: 24dbx0,48m=11,52m; tetőmagasság: 18dbx0,48m=8,1m.

Mivel egy egyszerű téglalap felültről van szó a felülete: 11,52mx8,1m=93,3m². Ez egy igen nagy felület. Nem szabad elfelejteni a vápákat, és tetőéleket sem, amelyek 15cm szélességben számítandók a felmért hossz szorzatában.

Elmondható, hogy az átlagos 10×10-esnek mondott sátortetők felülete 125-150m² között van. A manzárd tetők 140-200m² közöttiek, a nyeregtetők és kontyolt nyeregtetők 110m²-től az egészen óriás méretekig megtalálhatóak.

Mindez érthető, de mi van a lapostetőkkel?

Lapostető esetén nem igazán van minek a méretét nézni. A bitumenes lemezzel fedett lapostetők 90cm hasznos szélességéből esetleg következtethetünk az egyik befoglaló méretre, de ez inkább viszonyításhoz jó. Persze rengeteg kavicsszórt felületű tető van még manapság, ahol nincs mit tenni. Ebben az esetben van 2 további megoldás is.

Az egyik, hogy ilyenkor érdemes előkutatni a tervrajzot, amit valamilyen oknál fogva a lapostetők esetén sűrűbben őriznek meg a fiók mélyén. Ez tűnhet a legpontosabb megoldásnak, de mondanom sem kell, hogy azért előfordult már, hogy ide-oda egy-egy méterrel megtoldották az épületet – már az építéskor.

Éppen ezért érdemes egyszerűen a falazatot lemérni egy sima mérőszalag segítségével, ami tulajdonképpen ellenőrzés céljából is fontos, illetve ez a másik lehetőség. A mérést kiegészítve a tetőről készítünk néhány képet. Ebben az esetben már felmászunk, nem úgy, mint a magastetőn.

Tetőszigetelés megrendelése személyes találkozó nélkül?

Az ajánlat nem jelent semmilyen elköteleződést. Kérdéses esetben viszont alapot adhat egy személyes találkozóra. Mivel a célom, hogy pontos ajánlatot adjak, abban az esetben ha nem lesz számomra egyértelmű, én úgyis kérem a személyes találkozót. És igen, van olyan tiszta helyzet, hogy személyes találkozó nélkül köttetik az üzlet.

Nincs varázslat

Úgy gondolom, hogy ilyen módszerrel korrekt pontosságot tudunk elérni a felmérés során, amivel használható ajánlat készül. Jogos azonban a kérdés, hogy miért nem megyünk személyesen mindenhova, biztos, ami biztos? Mivel egész Magyarország területén vállalunk tetőszigeteléseket, a szezon során akár napi rendszerességű érdeklődéssel találkozok én és kollégáim is. Így aztán akkor sem juthatnánk el minden helyszínre, ha folyamatosan úton lennénk.