Ajánlatkérés
Blogunkban olyan szakmai cikkeket és gyakorlati útmutatókat osztunk meg, amelyek segítenek eligazodni a tetőfedés, tetőszigetelés és tetőfelújítás világában. Valódi kivitelezési tapasztalatainkra építve írunk, közérthetően, mellébeszélés nélkül.
Ismerkedünk a lapostető javítással kapcsolatos 4+1 fő tévhittel.Sűrűn keresnek meg azzal a problémával, hogy “Beázik a lapostető és foltszerű javítást kérek.” “Nemrég lett felújítva (6-10éve) ezért csak itt-ott kellene szigetelni”. Sajnos nem ilyen egyszerű, ezért egy kicsit beszélek a lapostető
Szeretem a lapostetőket. Egyszerűek és nagyszerűek. Viszonylag olcsón építhetők, jól hőszigetelhetők, később variálhatók. De ha nem jó a szigetelésük….
Mára már a kilencvenes években épített lapostetők is kezdenek beázni. A régebben épített bitumenes tetőkről nem is beszélve. Ilyen esetekben meg szoktak keresni azzal a kéréssel, hogy a tető foltszerű javítására lenne szükség. Ugye belülről egyértelműen látható a beázás helye és a fölötte lévő területet 1-2-4… stb négyzetméteren kellene javítani.
Bárcsak ilyen egyszerű lenne a lapostető javítás, hogy a szemmel látható beázás fölött javítjuk a szigetelést és kész is van!
A javításban igazából semmi bonyolult nincs. A sikerfaktor viszont elég alacsony a foltszerű javítások esetén. Miért is van ez?
Tévhit #1: Ahol a beázás ->ott a probléma.
Nos, az első probléma, hogy a beázás szinte minden esetben az áttörések mentén fog jelentkezni az épület belsejében. Ez közel sem jelenti az, hogy ott van a tényleges gond. Vegyünk egy többszörösen újra szigetelt tetőt.
Ez igen jellemző manapság Magyarországon.
Heves esőzésben a záróréteg alá jut a víz. Ezután a víz könnyedén akár métereket is el tud jutni a födémen a repedések és rétegek mentén. És mindig a legrövidebb és legegyszerűbb úton fog megjelenni, ami sajnos a kémény, szellőző, belső összefolyó, stb. Nem szokatlan a vízeséses csillár sem. Szoktam mondani roppant elmésen, hogy: “Mi tanultunk fizikát, a víz pedig tudja.”
Tévhit #2: Mivel egy helyen jön be a víz, csak egy ponton van gond.
Az előzőekben leírtak alapján a víznek főként az áttörések mentén a legegyszerűbb lejutni a tetőről, illetve a födém és a szigetelésen lévő repedések képesek elvezetni a csapadékot, sajnos azt is kijelenthetjük, hogy általában nem csak egy ponton akad gondunk.
Tévhit #3: A beázáshoz vezető probléma mindig szembetűnő.
Sajnos kevés esetben lehet a fennálló problémát egyértelműen meghatározni. Tapasztalatom szerint a legtöbb esetben a silány minőségű alapanyag következtében általános anyaggyengeség miatt tapasztalható a beázás. A rossz minőségű anyag esetében pedig szinte sohasem célravezető a foltszerű javítás. Ekkor azt tapasztaljuk, még ha látszik is a gondos kivitelezés, hogy csak egészen közelről észrevehető hajszálrepedéssel van tele a fedőszigetelés.
A legnagyobb gond azon túl, hogy ha az egész szigetelés rossz, akkor nem lehet a foltszerű javítástól sokat várni, főleg nem teljes beázásmentességet.
Tévhit #4: Társasházi lapostetőt lehet lakásonként szigetelni.
Ilyenkor jön a lakógyűlés és sajnos előfordul, hogy 9-3 arányban leszavazzák a felújítást. Ekkor nekilát a család, hogy megoldja a gondját saját maga.
Kis utánajárást követően hamar szembesülünk azzal a ténnyel, hogy a tető nem feltétlenül lakásonként van szeparálva, illetve kezelve. Nem alkalmazkodik a lejtés sem a lakásokhoz, ráadásul még a régi öntött bitumenes szigetelés van a tetőn helyenként kaviccsal szórva.
Ilyen esetben csakis az új szigetelő réteg kiépítése lehet korrekt megoldás a beázások megszüntetésére.
+1 Tévhit: A lapostető gondozásmentes.
Egyszóval: nem. A lapostetők általában nagyszerűen tudják gyűjteni a faleveleket, esetleg madarak vagy a szél által összegyűjtött egyéb hordalékokat. Ezek a hordalékok pedig tökéletesen alkalmasak a tetőösszefolyók, csatornák eltömítésére. Probléma továbbá a szelesebb és csapadékban gazdag részeken a mohásodás, vagy nem lehetetlen a növények megtelepedése sem. Ezen gondok kiszűrésére javasolt a tető rendszeres, évi 1-2 alkalommal történő átvizsgálása. Így megelőzhetjük a gondokat, ráadásul a szigetelés élettartama is javul.
Adódik a kérdés, hogy mit tegyenek mondjuk egy társasház felső lakói, akik beázással küzdenek? Mit tegyen az, akinek nincs rá lehetősége, hogy egy teljes tetőt szigeteltessen? Lehet-e egyáltalán lapostetőt foltszerűen javítani, ráadásul garanciával? Mit és hogyan érdemes tenni?
Van amikor olyan helyzetbe kerül az ember, hogy valamit muszáj tenni. Erre egyetlen jótanácsot tudok adni: Arra figyeljünk, hogy az ajánlat és a megígért szavatosság/garancia írásos és hivatalos legyen. Ne féljünk kérdezni és arra kérni a vállalkozót, hogy mondja el a saját véleményét, majd írja is le azt. Mivel szorult helyzetben vagyunk könnyű lehet elkápráztatni bennünket szóban, viszont a hivatalos ajánlat más.
Tapasztalatom szerint sok lapostető átesik foltszerű javításon, ami később inkább árt, mint használ. Belezavar a folyásirányba, dilatációba, stb. Ha foltszerűen javítunk nem csak a szemmel látható részt érdemes megcsinálni, hanem cserélni az összefolyókat is. Így sokat javul a hatásfok is.
Szerencsés az a helyzet, amikor a lapostetőn már nem a régi kavicsszórt öntött bitumenmáz van, hanem mondjuk bitumenes vastaglemez. Nagy előnye a kenhető szigeteléseknek, hogy minimális vastagságuk lehetővé teszik a lejtés minimális befolyásolásával a javítást.
Előfordul az is, amikor a tetőn egy konkrét sérülés idézi elő beázást. Ebben az esetben természetesen könnyebb a helyzetünk, mint egyébként, feltételezve, hogy a sérülés előtt a tető nem ázott be.
Gyors, olcsó és szakszerű. A megrendelők ezeket keresik. A fontos kérdés azonban az, hogy vajon valós adatok alapján határozzuk meg ezeket, vagy egy elképzelés alapján. Rendelje meg a Személyes Felmérés és Tanácsadás Programot, hogy támpontot adhassunk Önnek!
